beszédhangok-artikuláció
FEJLESZTÉSE
Az artikuláció a beszédhangok létrehozásához szükséges mozgások összessége. A hangok pontos képzésében többek között a nyelv, az ajkak, az állkapocs és a lágyszájpad összehangolt működése vesz részt.
Artikulációs nehézségről akkor beszélünk, ha valaki egy vagy több beszédhangot nem, pontatlanul vagy a megszokottól eltérően ejt. Előfordulhat, hogy egy hang kimarad, egy másik hang helyettesíti, vagy torzított formában jelenik meg. A pontatlan hangképzés gyermek- és felnőttkorban egyaránt befolyásolhatja a beszéd érthetőségét és a kommunikációs magabiztosságot.
Gyermekkorban bizonyos hanghibák az életkori fejlődés természetes velejárói lehetnek. Ha azonban a hibás ejtés tartósan fennmarad, több hangot érint, vagy a beszéd nehezen érthető, érdemes logopédiai felmérést kérni.
Felnőttkorban is eredményesen fejleszthető az artikuláció. Logopédiai segítség kérhető régóta fennálló hanghiba, bizonytalan vagy kevésbé érthető beszéd, illetve tudatosabb, pontosabb beszéd kialakítása érdekében is.
Lényeges, hogy a gyermek vagy a felnőtt mindig az aktuálisan kijelölt feladatokat gyakorolja. A hang túl korai javítgatása a hétköznapi beszédben feszültséget és bizonytalanságot okozhat, ezért a spontán beszédben történő tudatos alkalmazásra csak a megfelelő előkészítő szakaszok után kerül sor.
Az artikuláció gyermek- és felnőttkorban egyaránt jól fejleszthető. A közös munka eredményeként a beszéd pontosabbá és könnyebben érthetővé válhat, miközben nőhet a kommunikációs biztonság és az önbizalom.
✓ Bizonyos hangokat kihagy a szavakból.
✓ Egyes beszédhangokat más hanggal helyettesít.
✓ A hangokat torzítottan vagy „pöszén” ejti.
✓ Beszéde a családon kívüliek számára nehezen érthető.
✓ Hosszabb szavakban felcseréli vagy elhagyja a hangokat.
✓ Ugyanazt a hangot egyik szóban jól, másikban hibásan ejti.
✓ Nem hallja vagy nehezen különbözteti meg az egymáshoz hasonló hangokat.
✓ Beszéd közben gyakran a fogai közé csúszik a nyelve.
✓ Beszéd közben szokatlan ajak-, nyelv- vagy állkapocsmozgások figyelhetők meg.
✓ Kerüli azokat a szavakat, amelyekben a számára nehéz hang szerepel.
✓ Zavarja, ha mások nem értik meg, vagy kijavítják.
✓ Óvodás- vagy iskoláskorban is tartósan fennáll a beszédhanghiba.
✓ Egy vagy több beszédhangot régóta pontatlanul ejtek.
✓ Bizonyos hangok képzése nehéz vagy bizonytalan számomra.
✓ Beszéd közben a nyelvem gyakran a fogaim közé kerül.
✓ Mások időnként félreértik, amit mondok.
✓ Gyorsabb beszédben romlik a hangok pontossága.
✓ Hosszabb vagy nehezebb szavak kimondása bizonytalanná válik.
✓ Telefonáláskor, előadáskor vagy idegenek előtt kevésbé érthető a beszédem.
✓ Gyakran meg kell ismételnem a mondandómat.
✓ Zavar a hanghibám, ezért kerülök bizonyos szavakat vagy beszédhelyzeteket.
✓ Tudatosabb, tisztább és pontosabb beszédet szeretnék kialakítani.
✓ Korábban jártam logopédiára, de a javított hang a spontán beszédemben nem rögzült.
✓ Fogszabályozás vagy a nyelési funkciók változása mellett az artikulációm is módosult.
HOGYAN ZAJLIK A FEJLESZTÉS?
A foglalkozások fokozatosan egymásra épülve történnek. Elsőként kialakítjuk a beszédhang helyes ejtését. Ezt követően a hangot szótagokban, szavakban, mondatokban és összefüggő beszédben gyakoroljuk. A végső cél az, hogy a korábban hibásan ejtett hang a hétköznapi, spontán beszédben is automatikusan és biztonságosan jelenjen meg.
Gyermekeknél a foglalkozások játékos, változatos feladatokra épülnek.
Felnőtteknél a gyakorlás az egyéni kommunikációs helyzetekhez és célokhoz igazodik.
a javított hang pontos ejtése
MIÉRT FONTOS AZ OTTHONI GYAKORLÁS?
A fejlődés alapja a rendszeres, rövid otthoni gyakorlás.
A logopédiai foglalkozáson megtanult hangot és mozgásokat két alkalom között is szükséges gyakorolni. Gyermekek esetében ehhez kezdetben elengedhetetlen a szülő segítsége, biztatása és jelenléte.
Már napi 5–10 perc figyelmes gyakorlás is sokat segíthet. A rendszeresség fontosabb, mint az alkalmankénti hosszú vagy fárasztó feladatvégzés.
A fejlesztés időtartama függ:
az érintett beszédhangok számától,
a hanghiba jellegétől,
a hangképző szervek működésétől,
a beszédhangok hallási elkülönítésétől,
a gyakorlás rendszerességétől,
valamint attól, hogy a javított hang mennyire rögzült már a spontán beszédben.
OROSZLÁN ÉVA A LOGOPÉDUSOD
Nem árulok zsákbamacskát. Jól tudom, hogy a logopédiai foglalkozások nem csak az adott fejlesztési területre hatnak. A foglalkozásokat vezető, és a a résztvevő is egyaránt megmutatja, és bele adja a közös munkába teljes személyiségét.
Fontosnak tartom, hogy akár már egy állapotfelmérés előtt, mely az első anyagi elköteleződést jelenti, lehetősége legyen mindenkinek megismerkedni a módszereimmel, hozzáállásommal, eszközeimmel.
Kölcsönösen megismerjük egymást, és a konzultációt követően mindenki eldöntheti, belevág-e gyermekével, vagy akár saját maga a fejlesztő foglalkozásokba.