megkésett beszédfejlődés
beszédindítás
A gyermekek beszédfejlődése egyéni ütemben halad, ezért természetes
eltérések lehetnek abban, hogy mikor jelennek meg az első szavak és mondatok.
Ha azonban a beszéd később indul, a gyermek kevés szót használ, vagy nyelvi
fejlődése lassabban halad, érdemes logopédiai felmérést kérni.
Megkésett beszédfejlődés esetén a gyermek kommunikációs és nyelvi képességei
az életkorához képest lassabban fejlődnek. Ez érintheti a beszéd megértését, a
szókincset, a szókapcsolatok és mondatok kialakulását, valamint a beszédhangok
fejlődését.
A korai támogatás segíthet abban, hogy a gyermek könnyebben fejezze ki
szükségleteit, gondolatait és élményeit, ezáltal csökkenhet a kommunikációs
helyzetekhez kapcsolódó feszültsége is.
A késői beszédindulás nem a szülő hibája, és nem feltétlenül jelenti azt, hogy a gyermekkel komoly probléma van. Ugyanakkor nem érdemes kizárólag arra várni, hogy „majd magától beindul”, ha a fejlődés tartósan elmarad vagy más területen is bizonytalanság tapasztalható.
A beszéd későbbi megjelenését számos tényező
befolyásolhatja. Összefügghet többek között:a hallás állapotával; a beszédészlelés vagy a beszédmegértés bizonytalanságával; a mozgásfejlődés sajátosságaival; az utánzás, a figyelem fejlettségével; az idegrendszeri érés egyéni ütemével; a beszédszervek működésével; öröklött hajlammal; illetve általánosabb fejlődési sajátossággal.
✓ Kétéves korához közeledve még
alig használ szavakat.
✓ Kevés szót mond, és szókincse
lassan bővül.
✓ Inkább mutatással,
gesztusokkal vagy a felnőtt kezének vezetésével jelzi, mit szeretne.
✓ Saját szavakat vagy nehezen
érthető hangsorokat használ.
✓ A már megtanult szavakat
ritkán vagy következetlenül alkalmazza.
✓ Nem vagy csak ritkán kapcsol
össze két szót.
✓ Nehezen utánoz hangokat,
mozdulatokat vagy egyszerű szavakat.
✓ Ritkán kezdeményez
kommunikációt.
✓ Kevésbé érdeklődik a mondókák,
énekek és közös játékok iránt.
✓ Nem mindig figyel, amikor
szólnak hozzá.
✓ Bizonytalanul követi az
egyszerű kéréseket vagy utasításokat.
✓ Nehezen nevezi meg a
hétköznapi tárgyakat, személyeket és
cselekvéseket.
✓ Gyakran sírással, kiabálással
vagy indulattal jelzi, ha nem értik meg.
✓ Beszéde jelentősen elmarad a
hasonló életkorú gyermekekétől.
✓ Úgy érzi, hogy gyermeke
kommunikációs vagy nyelvi fejlődése megtorpant.
Ha a gyermek:
✓másfél éves kor körül még nem használ jelentéssel bíró
szavakat;
✓kétéves kor körül nagyon kevés szóval kommunikál;
✓kétéves kor után sem kezd kétszavas kapcsolatokat alkotni;
✓beszéde vagy kommunikációja hosszabb ideje alig fejlődik;
✓nem vagy bizonytalanul érti az egyszerű, hétköznapi
kéréseket;
✓ritkán kezdeményez kapcsolatot;
✓nem utánoz hangokat, mozdulatokat vagy szavakat;
✓korábban használt szavai, gesztusai vagy kommunikációs
készségei eltűntek;
Egyetlen tünet önmagában még nem jelent diagnózist. A
gyermek kommunikációs és nyelvi fejlődését mindig összességében, az életkorát
és egyéni fejlődési útját figyelembe véve szükséges megvizsgálni. A már megszerzett készségek elvesztése esetén mielőbbi
gyermekorvosi és komplex szakvizsgálat javasolt.
A logopédiai felmérés mellett szükségessé válhat: gyermekorvosi vizsgálat; objektív hallásvizsgálat; fül-orr-gégészeti vizsgálat; gyógypedagógiai vagy pszichológiai felmérés; mozgásvizsgálat; illetve fejlődésneurológiai vagy más szakorvosi vizsgálat. A megfelelő vizsgálati irányt minden esetben a gyermek egyéni fejlődése és a megfigyelt tünetek alapján lehet meghatározni.
HOGYAN ZAJLIK A FEJLESZTÉS?
A foglalkozások játékos, örömteli és a gyermek
érdeklődéséhez igazodó helyzetekre épülnek.
A foglalkozásokon mondókákat, énekeket, mozgásos játékokat, képeket, tárgyakat és a gyermek életkorának megfelelő játékeszközöket használunk.
A fejlesztés üteme minden gyermeknél más. A cél nem a gyermek sürgetése, hanem olyan kommunikációs helyzetek kialakítása, amelyekben kedvet kap a kapcsolódáshoz, a kezdeményezéshez és később a beszéd használatához.
A fejlesztés során támogatom:
MIÉRT FONTOS AZ OTTHONI GYAKORLÁS?
A kisgyermek nyelvi fejlődése elsősorban a hétköznapi
kapcsolatokban és közös tevékenységekben formálódik. Ezért a szülő nem csupán
megfigyelője, hanem aktív résztvevője a fejlesztésnek.
A foglalkozások során a szülő olyan egyszerűen alkalmazható
kommunikációs mintákat és játékötleteket kap, amelyeket otthon is beépíthet a
mindennapokba.
Nincs szükség hosszú, asztalnál végzett gyakorlásra. Naponta
több alkalommal néhány perc közös, örömteli játék többet segíthet, mint a
gyermek folyamatos kérdezgetése vagy ismételtetése.
A rendszeres közös munka eredményeként fejlődhet a
beszédértés, bővülhet a szókincs, megjelenhetnek az első szókapcsolatok és
mondatok, miközben a gyermek egyre eredményesebben fejezheti ki magát.
OROSZLÁN ÉVA A LOGOPÉDUSOD
Budapest 1063, Munkácsy Mihály utca 27. (a Hősök tere és a Nyugati pályaudvar között)
Nem árulok zsákbamacskát. Jól tudom, hogy a logopédiai foglalkozások nem csak az adott fejlesztési területre hatnak. A foglalkozásokat vezető, és a a résztvevő is egyaránt megmutatja, és bele adja a közös munkába teljes személyiségét.
Fontosnak tartom, hogy akár már egy állapotfelmérés előtt, mely az első anyagi elköteleződést jelenti, lehetősége legyen mindenkinek megismerkedni a módszereimmel, hozzáállásommal, eszközeimmel.
Kölcsönösen megismerjük egymást, és a konzultációt követően mindenki eldöntheti, belevág-e gyermekével, vagy akár saját maga a fejlesztő foglalkozásokba.