Szülői tájékoztató:
hogyan működünk együtt a
logopédiai foglalkozások során?
MIT VÁROK A SZÜLŐKTŐL?
A gyermek lehetőleg rendszeresen és pontosan érkezzen.
Betegség, láz, fertőző állapot vagy rossz közérzet esetén maradjon otthon.
Az esetleges hiányzást időben jelezzék.
Osszák meg velem a gyermek fejlődésével kapcsolatos fontos információkat.
Jelezzék, ha egy feladat nehézséget vagy ellenállást okoz otthon.
Kövessék figyelemmel az otthoni gyakorlásra kijelölt feladatokat.
Kérdezzenek bátran, ha valami nem érthető.
Vegyék figyelembe a szükség esetén javasolt további vizsgálatokat vagy
szakemberhez irányítást.
A szülőnek nem kell otthon logopédussá válnia. Az a legfontosabb, hogy nyugodt környezetet, rendszerességet, biztatást és elegendő gyakorlási lehetőséget biztosítson.
MIT VÁROK A GYERMEKEKTŐL?
Próbáljon bekapcsolódni a közös feladatokba.
Figyeljen az instrukciókra.
Jelezze, ha valamit nem ért, vagy egy gyakorlat kellemetlen számára.
Igyekezzen elvégezni az otthonra kapott feladatokat.
Hozza magával a szükséges füzetet, feladatlapot vagy eszközt.
Legyen türelmes önmagával.
A hibázás természetes része a tanulásnak. Nem a tökéletes teljesítmény a
cél, hanem a próbálkozás, az együttműködés és a fokozatos fejlődés. Fáradtabb
vagy nehezebb napok természetesen előfordulhatnak.
AZ OTTHONI GYAKORLÁS LEGFONTOSABB SZABÁLYAI
Lehetőleg mindennap gyakoroljanak.
Inkább röviden, de rendszeresen dolgozzanak.
Pontosan azokat a gyakorlatokat végezzék, amelyeket megbeszéltünk.
Új gyakorlatot ne kezdjenek el önállóan az internetről.
A feladatokat nyugodt, játékos helyzetben végezzék.
Ne gyakoroljanak erőltetetten, ha a gyermek nagyon fáradt, beteg vagy
feszült.
Jelezzék, ha egy gyakorlat fájdalmat vagy tartós kellemetlenséget okoz.
Szükség esetén jegyezzék fel, mi ment könnyen, és mi okozott nehézséget.
Hozzák magukkal a gyakorlófüzetet vagy a feladatlapokat a következő
alkalomra.
A heti egy-két foglalkozás önmagában általában nem elegendő az új készségek
rögzítéséhez. A fejlődéshez rövid, de rendszeres otthoni gyakorlás szükséges.
BEJÖHET A SZÜLŐ A FOGLALKOZÁSRA?
Igen, bizonyos esetekben kifejezetten hasznos lehet a szülő jelenléte.
Különösen indokolt lehet:
az első találkozások alkalmával;
kisebb vagy nehezen elváló gyermeknél;
új otthoni gyakorlat bemutatásakor;
beszédindítás és megkésett beszédfejlődés támogatásakor;
nyelvlökéses nyelés terápiájában egyes gyakorlatok megtanulásakor;
ha a szülőnek pontosan látnia kell a segítségadás módját.
Más esetekben a gyermek önálló részvétele eredményesebb lehet. A szülő
jelenléte nehezítheti a munkát, ha a gyermek:
folyamatosan a szülő segítségét vagy visszajelzését keresi;
kevésbé figyel a feladatokra;
a szülő előtt szorongóbb vagy teljesítménykényszert érez;
önállóan könnyebben alakít ki kapcsolatot a logopédussal;
a szülő akaratlanul is túl sokat javít, súg vagy válaszol helyette.
A jelenlétről mindig a gyermek szükségletei és a fejlesztés céljai alapján
döntünk. Ha a szülő nem vesz részt az egész órán, a foglalkozás végén röviden
átbeszéljük a tapasztalatokat és az otthoni feladatot. Időnként külön szülői
konzultációra is szükség lehet.
Kell-e egész nap javítani a gyermek beszédét?
Nem. A folyamatos javítgatás feszültséget okozhat, és csökkentheti a
gyermek beszédkedvét. A cél nem az, hogy minden helyzetben figyelmeztessük,
hanem hogy a kijelölt gyakorlási időben tudatosan dolgozzunk, később pedig
fokozatosan vezessük át a tanultakat a hétköznapi beszédbe. A megfelelő időben
és módon történő javítást mindig előre megbeszéljük.
MENNYI IDEIG TART A LOGOPÉDIAI FEJLESZTÉS?
Erre az első alkalommal általában még nem lehet pontos választ adni. A
fejlesztés időtartamát több tényező befolyásolja:
a gyermek életkora, a nehézség típusa és mértéke, az érintett területek száma, a gyermek figyelme, terhelhetősége és együttműködése, a foglalkozások rendszeressége, az otthoni gyakorlás gyakorisága és pontossága. az esetleges hiányzások, a társuló hallási, mozgásos, fogazati vagy egyéb tényezők;
az új készségek hétköznapi helyzetekben történő alkalmazása.
Egyes nehézségek néhány hónap alatt rendeződhetnek, mások hosszabb, akár
több szakaszból álló fejlesztést igényelnek. A haladást rendszeresen
áttekintjük, és ennek alapján egyeztetünk a folytatásról, a célok módosításáról
vagy a lezárásról.
A logopédiai fejlesztés közös munka. A gyermek feladata a próbálkozás, a
szülőé a támogató háttér és a rendszeres gyakorlás biztosítása, a logopédusé
pedig a megfelelő célok, módszerek és feladatok kiválasztása.
A fejlődés üteme gyermekenként eltérő. Türelemmel, következetességgel és
egymással együttműködve teremthetjük meg a legeredményesebb fejlesztés
feltételeit.
OROSZLÁN ÉVA A LOGOPÉDUSOD
Nem árulok zsákbamacskát. Jól tudom, hogy a logopédiai foglalkozások nem csak az adott fejlesztési területre hatnak. A foglalkozásokat vezető, és a a résztvevő is egyaránt megmutatja, és bele adja a közös munkába teljes személyiségét.
Fontosnak tartom, hogy akár már egy állapotfelmérés előtt, mely az első anyagi elköteleződést jelenti, lehetősége legyen mindenkinek megismerkedni a módszereimmel, hozzáállásommal, eszközeimmel.
Kölcsönösen megismerjük egymást, és a konzultációt követően mindenki eldöntheti, belevág-e gyermekével, vagy akár saját maga a fejlesztő foglalkozásokba.